Az adóhivatal közzétette honlapján a 2010-es illetéktáblázatokat. A legjelentősebb változások az ingatlan adásvétel után fizetendő illeték körében történtek.


Adásvétel: 4 százalék

Az ingatlanok megszerzése utáni illeték mértéke jelentősen enyhült 2010-ben a tavalyi évben érvényes értékekhez képest. Általános esetben az ingatlanszerzési illeték mértéke 1 milliárd forint értékig 4 százalék, az ingatlan értékének ezt meghaladó része után pedig 2 százalék, azzal a kikötéssel, hogy egy ingatlan átruházása esetén legfeljebb 200 millió forint illetéket kell fizetni. Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy 9 milliárd forint ingatlanérték után a megállapított illeték összege konstans 200 millió forint.

Lakástulajdon szerzése esetén a lakás értékének első 4 millió forintjáig határozott az Országgyűlés a kedvezményes, 2 százalékos illetékkulcsról, 4 millió forint felett itt is 4 százalék az illeték mértéke.

Amennyiben egy vállalkozás ingatlanforgalmazási céllal vesz meg egy ingatlant, úgy 2 százalék illetéket kell az ingatlan teljes értéke után fizetnie, és ugyanez a kulcs érvényes a hitelintézetek ingatlanszerzésekor is.

Öröklés: sávos adózás

Öröklés és ajándékozás után az illeték mértéke - az örökölt vagyontárgy vagy az ajándék értékén kívül - két tényezőtől függ. Az egyik fontos tényező, hogy a lakástulajdon megszerzésekor az illeték mértéke kedvezőbb az általános esetnél. A másik szempont az illeték megállapításakor, hogy az örökös vagy a megajándékozott milyen rokonságban áll az örökhagyóval illetve az ajándékozóval.

A rokonsági fokokat a törvény három kategóriába sorolja, a legszorosabb rokoni kapcsolat (I. csoport) esetén a legalacsonyabb az illeték mértéke, míg a III. csoportban - laza vagy nem létező rokonsági kapcsolat esetén - a legmagasabb az illeték százalékos mértéke.

Az első, legkedvezőbb illetékfizetési kategóriába - az örökhagyó következő rokonai tartoznak: az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája. Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel; az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.

A második csoportba az örökhagyó - I. csoportban nem szereplő - unokája, nagyszülője, testvére tartozik, a harmadik kategóriába pedig minden más örökös vagy megajándékozott kerül.

A törvény számos esetben biztosít illetékmentességet vagy kedvezményt. Így például nem kell illetéket fizetni a 150 ezer forintot meg nem haladó értékű ajándékok után vagy olyan esetben, ha az ajándék megszerzését követően személyi jövedelemadót vagy járulékot kell fizetni.

Mentes az illetékfizetés alól a takarékbetét öröklése, valamint a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség. Továbbá öröklés esetén 20 millió forint tiszta örökrész mentes az illetékfizetés alól minden I. csoportba tartozó örökös számára.

Öröklési illeték mértéke:
Kategória
Vagyon
Illeték ált. mértéke
Lakásszerzési
illeték

I.kategória
18 MFt-ig
11
2,5


18-35 MFt
15
6,0


35 MFt felett
21
11

II.kategória
18 MFt-ig
15
6,0


18-35 MFt
21
8,0


35 MFt felett
30
15

III.kategória
18 MFt-ig
21
8,0


18-35 MFt
30
12


35 MFt felett
40
21


Ajándékozási illeték mértéke:
Kategória
Vagyon
Illeték ált. mértéke
Lakásszerzési
illeték

I.kategória
18 MFt-ig
11
5,0


18-35 MFt
18
8,0


35 MFt felett
21
12

II.kategória
18 MFt-ig
15
8,0


18-35 MFt
21
10


35 MFt felett
30
16

III.kategória
18 MFt-ig
21
10


18-35 MFt
30
21


35 MFt felett
40
30

forrás:ingatlanmenedzser.hu